Program hírek

Az első negyedév után

Marozsán Csilla

Az alapos előkészítési időszak után elmondható, hogy a program kereteinek meghatározásával, a gyors forráslehívással, a projektek közti kommunikáció biztosításával, az intenzív folyamatkövetéssel a közvetítő szervezet biztos alapot teremtett a helyi fejlesztési projektek megvalósításához. A projektek új lendülettel dolgoztak, különösen a téli időszakra való felkészülésen, a beruházásokon és a közösségi programokon, s már most számos új saját (pl. bűnmegelőzési iroda a monori telepen) és közös projektelem (pl. MOME) terve körvonalazódott, vagy került megvalósítási fázisba.

A nyílt programegyeztetés, a modell bemutatása ugyan fontos szerepe a programnak, de e mellett döntő jelentőségű és fenntartandó a szűk körű közös megbeszélések, egyeztetések szerepe, amik lehetőséget adnak a közösségi folyamatok, problémák, kezelési módok, szakmai dilemmák, elakadások őszinte átbeszélésére, ami a feldolgozással újabb utakat nyithat, ahogy ezesetben is történt: "Még a tegnapi megbeszélésünkre reagálva, köszönöm, átlendítettetek. Ma már sikerült megtalálnom azt az embert, aki a legmegfelelőbb lesz, (egy hétesi szaki is koordinál majd) illetve megcsináltuk az új koncepciót és ütemtervet is."

A prorgam konkrét tevékenységei

- a Tutor Alapítvány elkészítette és az OSI döntést követő 1,5 hónapon belül megkötötte a támogatási szerződéseket a projektekkel,
- a támogatás első részletét az aláírást követő 1-2 héten belül elutalta a közvetítő szervezet a kedvezményezetteknek,

- a pénzügyi elszámolási rend és a szakmai beszámolók rendjének kidolgozása megtörtént,

- szeptember végén lezárult a projektek első időszaka, az elkészült beszámolási, elszámolási rend szerint készülnek a projektek a beszámolóra,
 - a program és a projektek kommunikációja folyamatos, a program levelezőlistájának 20 tagja van, havi átlag 100 levélváltással,
- a havi rendszerességű IT üléseken a program, projektek aktuális állásán túl, a munkánkat érintő témák általános szempontjainak és helyi tapasztalatainak feldolgozása is megtörténik (pl. oktatás, adósságkezelés, foglalkoztatás)
- a projektek folyamatkövetése a kezdeti időszakban intenzív program jelenléttel, 2 heti látogatásokkal, havi találkozókkal, kibővített ülésekkel valósul meg, ami a tapasztalatok alapján alakítandó, finomhangolható,
- a Hétesi programhoz kapcsolódó alapítvány bejegyzése folyamatban van, bejegyzésig a projekt gazdálkodásának technikai feladatait a közvetítő szervezet látja el,
- a projektek alkalmazták új munkatársaikat, a tervezett vásárlások, beruházások előkészítése folyik,
- a telepeken megkezdődött a készülés a télre, az életveszély elhárítás előkészítése, az ehhez kapcsolatos felmérések elvégzése,

- megkezdődött a gyakornoki program kidolgozása,
- a programban részben közös projektté válik a sajókazai Petőfi telep támogatása és a MOME és a Pokoli totony együttműködéséből alakult EcoLab alprogram,
- a sajókazai kibővített IT ülésen a projektek aktuális állásán túl az oktatási integráció témáját jártuk körbe,
- ülésünk kinyitásával betekintést nyújtottunk a programba a kirekesztett közösségekkel különböző szinten foglalkozó szakembereknek (NFÜ, Autonómia Alapítvány) - ennek rezüméje Kullmann Ádám Visszajelzések című írásában,
- a projektek médiavisszhangja pozitív, Hétes, Veszprém, Sajókaza programjairól is tudósítottak a híradásokban.

 

Konferencia és workshop az EU források hatékonyabb felhasználásáról

Kullmann Ádám

Szeptember 14-15-én Budapesten az Európai Bizottság workshopot illetve konferenciát rendezett az EU források a roma integrációra töténő hatékonyabb felhasználásáról. Az esemény egy rendezvény-sorozat része volt, amelynek keretében a Bizottság minden érintett tagállamban törekszik a feladatok egyeztetésére illetve tudatosítására (Magyarországot követően Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában is hasonló konferenciát szerveznek).

A 14-i workshopon a meghívott civil szervezetek lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére. A program résztvevői közül is többen hozzászóltunk. Derdák Tibor és Orsós János hosszabb projektek megvalósítását és a projekt tervtől való ésszerű eltérés lehetőségét, Lantos Szilárd komplex fejlesztések lehetővé tételét sürgette a források hatékonyabb felhasználása érdekében. Az OSI más partnerei közül Nun András a kis projektek megvalósítását támogató norvég civil alapot, Kóczé Angéla a leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatását említette pozitív példaként. A kormányzat képviselői felvetésünkre ígéretet tettek az egyszerűsített projekt kiválasztási és kifizetési eljárások (pl. a közvetett költségek tételes elszámolás helyett átalány formájában történő finanszírozása) alkalmazására. A Bizottság illetékes főigazgató-helyettese zárásként felkérte a kormányzatot, hogy a feladatok végiggondolását követően írásban fejtse ki további konkrét vállalásait.

A 15-i konferencián Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár folytatandónak nevezte a gyerekesély programot és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek programját, az új feladatok között pedig megemlítette, hogy bővítik az ösztöndíjakat, a kereslethez igazítják a szakképzést,munkalehetőséget teremtenek az állami beruházásoknál, és az árvíz által érintett térségekben EU források bevonásával javítják a lakáskörülményeket. Előadást tartott az NFÜ több frissen kinevezett vezetője is.

(Az Európai Bizottság roma integrációs törekvéseit az alábbi honlap foglalja össze: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=518&langId=hu.)

 

Visszajelzések

Kullmann Ádám

Az OSI Szükségalap támogatásának célja a négy közösség fejlesztésén túl, hogy a program modellként szolgálhasson a költségvetési illetve európai uniós támogatások felhasználásához. Ennek érdekében szeretnénk a költségvetési illetve európai uniós támogatásokkal foglalkozók számára már folyamatában is bemutatni a programot. Első alkalommal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és az Autonómia Alapítvány néhány munkatársát láttuk vendégül Sajókazán.

Baric Ádám, aki az NFÜ munkatársaként a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) azon konstrukcióiért felelős, amelyek a leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek fejlesztését célozzák (TÁMOP 511, 513), kollégáinak is beszámolt a programról. Az alábbiakban ebből idézünk néhány, számunkra is fontos gondolatot.

Legfontosabb meglátása, hogy a program megvalósításának módja számos olyan, az európai uniós támogatásokhoz képest újszerű elemet tartalmaz, amely ugyan fokozott pénzügyi kockázatot hordoz, ugyanakkor megteremti az igazi lehetőségét valóban hatásos, hasznos projektek gyors megvalósításának. És míg a támogatások jelentős részénél talán vállalhatatlanul magas ez a kockázat, addig a hasonló programoknál a projekt gazdák kis száma, ismertsége és elkötelezettsége okán kialakuló bizalom alkalmasabb lehet a kockázat csökkentésére, mint bármilyen adminisztratív szabályok. Ilyen elem a projektek kiválasztása, ami nem nyílt pályázaton alapul, hanem a meglévő ismeretek és többszöri iteráció alapján történt; a projekt tervek rugalmassága; a projekt gazdák együttműködése; vagy egész konkrétan a számos tevékenységhez szükséges gépkocsi beszerzésének lehetővé tétele.

Ezeken túl olyan elemek is azonosíthatóak, amelyek tágabb körben alkalmazhatók: például a támogatható tevékenységek körének tágra nyitása, a helyi igényekhez való igazíthatósága, vagy éppen a költségvetés sorainak beavatkozási típusok (oktatás, foglalkoztatás, stb.), és nem költség típusok szerint meghatározása.

2010. augusztus-szeptember

Pozitív döntés
Marozsán Csilla
2010 július 14-én az OSI Szülségalap kuratóriumának számoltunk be a program állásáról, a meghívásos pályázat lefolytatásáról, a kiválasztás folyamatáról, szempontjairól, dilemmáiról, az együttműködés lehetőségeiről és a továbbiakban tervezett lépésekről. A Kirekesztett Közösségek Terepszemléletű Programjának szemléletét jól tükrözi az, hogy a programban, a projektekkel közösen áttekintett működésmódot, fejlesztéseket a  Közvetítő szervezet a támogató Kuratóriummal is - az uniós programokban megszokott bürokratikus akadálypálya, adminisztrációs gátfutás helyett - a valódi szakmai eszmecserén, a megértés igényén alapuló párbeszédben tudta feldolgozni.
A kuratórium a program szervezeti, döntései kereteinek és a projektek fejlesztési terveinek áttekintése után - kisebb pontosításokat kérve - jóváhagyta a program működtetési, döntési rendjét, a bevont projektek körét és tervezett tevékenységeit, költségvetését.  A 2011 végéig tartó programban az OSI kuratórium döntése alapján a Tutor Alapítvány 4 támogatott projekttel, közösséggel - Monor, Tabán telep; Ózd, Hétes telep; Sajókaza, Sólyom és Petőfi telep; Veszprém, Pokoli torony - folytathatja tovább a munkát. A pozitív döntésnek köszönhetően megkezdődhetett a támogatási szerződések megírása, a beszámolási, elszámolási kritériumok kidolgozása.


A program a támogató nézőpontjából 
Kullmann Ádám
Az Open Society Intitute (OSI) Szükségalap (www.osiszuksegalap.hu) azért is tartja fontosnak a program támogatását, mert túlmutat a négy kirekesztett közösség helyzetének javításán: általános tapasztalatokat adhat arról, hogy mennyiben különbözik a támogatás felhasználása akkor, ha az EU források gyakorlatából is ismert bürokraikus szabályokat követjük (pl. ERFA és ESZA elkülönítése; ágazatok - pl. oktatási, foglalkoztatási, lakhatási, egészségügyi, közlekedési helyzet javítását célzó beavatkozások - elkülönítése; projekt részleteinek előzetes megtervezése; stb.), illetve ha csak a projekt gazdák által is ésszerűnek tartott szabályokat alkalmazzuk.
 Az első fontos tapasztalatok az alábbiak:
1) Mind a négy közösséget érintően olyan komplex projekt került kidolgozásra, amely egyaránt tartalmaz beruházási (ERFA jellegű) és nem-beruházási (ESZA jellegű) költségeket, valamint az oktatási, a foglalkoztatási, a lakhatási, az egészségügyi és a közlekedési helyzet javítását célzó projekt elemeket. Ugyanakkor ezek többsége nem éri el azt a méretet, amiért önálló projektet is érdemes lenne indítani (annak minden adminisztrációs terhével). Tehát a projekt elemek többsége nem valósulhatna meg az EU források gyakorlatából ismert bürokratikus szabályok alkalmazása esetén.
2) A helyi projektek vezetői között rövid idő alatt igazi partnerség alakult ki. Egyrészt, mert a kirekesztett közösségek helyzetének javítása összetett feladat, senki sem érthet minden részfeladathoz. A helyi projektek vezetői rengeteget tudnak segíteni egymásnak, mert különböző alapokról indultak (pl. oktatás, lakhatás), különböző kapcsolatrendszereket tudnak megmozgatni (pl. helyi roma közösség, országos szeretetszolgálat), stb. Másrészt, mert a helyi projektek vezetői "felügyelik" egymás tevékenységét, ahogy pl. a szegények bankjából ismert csoportos hitelezés gyakorlatában a csoport tagjai felügyelik minden hitel felhasználását. Ez a "felügyelet" a helyi projektek vezetőinek horizontális kapcsolatára épül, ami számos többletet hoz be a közreműködő szervezet és a projekt gazda vertikális kapcsolatához képest.
2010. július


Új irány

Marozsán Csilla

A Kirekesztett Közösségek Terepszemléletű Támogatási Modelljének kidolgozói, tesztelői hisznek abban, hogy lehetséges olyan fejlesztési konstrukció, ami szakmai együttműködésen alapul, a közösségi folyamatokat figyelembe véve képes rugalmasságra a tervezés és a megvalósítás során. A programba bevont projektek értékelésekor nem elégszünk meg azzal, hogy kimondjuk melyik projeknek hol a deficitje, miért nem alkalmas a közös munkára, hanem valamennyien segítséget nyújtunk abban, hogy alkalmassá váljon partnerünk minél komplexebb projekt megvalósítására. A kényszerű, üres adminisztratív szempontoknak való megfelelés helyett az érdemi közösségi változások mentén tervezzük és értékeljük a támogatott projekteket, elősegítsük további források bevonását. Merőben új felfogással szeretnénk gazdagítani a fejlesztéspolitikát, esélyt adva az terepen aktív civil szervezeteknek és a kirekesztett közösségek tagjainak a több szintet egyszerre kezelő beavatkozásokra, a tapasztalatok erejének megsokszorozására.Az OSI Szükségelapja jelentős támogatást szánt a program tesztelésére, elterjesztésére. 2010. májusában született meg a 2011 végéig szóló támogatási szerződés, ami alapján a Tutor Alapítvány megkezdhette a munkát a bevont 4 projekttel, közösséggel (Monor, Tabán telep; Ózd, Hétes telep; Sajókaza, Sólyom és Petőfi telep; Veszprém, Pokoli torony).

 

A program tevékenységei, a közös munka

Kullmann Ádám

  • - A Tutor Alapítvány munkatársai kidolgozták a meghívásos pályázat lebonyolítási rendjét, adatlapját és értékelési szempontjait, és a projektek megvalósításának eljárásrendjét.
  • - A helyi projektek vezetői, az OSI szakmai monitora és a Tutor Alapítvány munkatársai által alkotott irányító testület helyszíni látogatást tett mind a négy projektnél. A látogatások számos tapasztalattal szolgáltak a többi projekt vezetőjének: pl. Monoron a szociális szolgáltatások működtetése és az önkormányzattal való együttműködés, Sajókazán az érettségi céljának kitűzése és a közösség bevonása, stb., melyek explicit módon is megfogalmazásra kerültek. Körvonalazódtak a közös kihívások is, pl. adósságrendezés, kártyás órák bevezetése, stb.
  • - A helyi projektek vezetői kidolgozták projekt javaslatukat. (A projekt javaslatok költségvetése konzervatív tervezéssel a korábbi árfolyam mellett kalkulált összegre készült, forintban.)
  • - Az irányító testület több körben lefolytatott megbeszélés keretében értékelte a projekt javaslatokat.
  • - A helyi projektek vezetői az értékelés alapján továbbfejlesztették projekt javaslatukat. Pl. több helyen megerősítésre került az oktatási illetve a foglalkoztatási elem, a közösség bevonása, a fenntarthatóság biztosítása.
  • - Az irányító testület elfogadta a projekt javaslatokat és beterjesztette elfogadásra a Szükségalap Kuratóriuma elé.
  • - Monoron a Máltai Szeretetszolgálat benyújtotta „biztos kezdet” gyerekház működtetésére vonatkozó pályázatát. Korábban azért nem lehetett benyújtani a pályázatot, mert az EU támogatásával csak a szolgáltatások finanszírozhatók, az épület megvásárlása és kialakítása nem. Az OSI támogatásával az épület kialakítása finanszírozható.
  • - Ózdon rendeződött a projekt szervezeti háttere. Folyamatban van egy olyan szervezet bejegyzése, amelyben Bódis Kriszta továbbviszi eddigi munkáját, ugyanakkor erősítést kap szociális szakemberek részéről.
  • - Veszprémben egy fiatal építész stúdió elkészítette a toronyház élhetőbbé tételét célzó első vázlatokat. A Máltai Szeretetszolgálat alelnökét meghívták egy szűk körű városfejlesztési bizottságba, amelyet Porga Gyula alpolgármester, polgármester-jelölt és Navracsics Tibor helyi országgyűlési képviselő, miniszterelnök-helyettes vezet, ami egyedülálló lehetőséget ad az újszerű támogatási modell megismertetésére.
  • 2010. május-június